Amikor kihívásokról vagy nehézségekről van szó, talán észrevettétek, hogy egyesek kibújnak azokból a helyzetekből, amik nehézséget jelentenek a számukra, míg másokat feltüzelnek ezek a szituációk (legyen szó egy rosszul sikerült tesztről, vagy hosszabb hegyi túráról). A pszichológia az elsőt rögzült szemléletmódnak, míg a másodikat fejlődés fókuszú szemléletmódnak nevezi. A fejlődés fókuszú szemléletmóddal rendelkezők úgy vélik, hogy képességeik idővel fejleszthetők és javíthatók, míg a rögzült szemléletmóddal rendelkezők úgy gondolják, hogy képességeik veleszületettek és nem változtathatók. Bejegyzésemben ezt a két gondolkodásmódot járom körbe, bemutatva a működésüket és a hatásukat a gondolkodásunkra.

Talán már sokan hallottuk ezt a kifejezést, hogy “asszertivitás”, de mit is jelent ez pontosan? Miért pont ezt a kommunikációs stílust tartják a legeredményesebbnek? Milyen más stílusok vannak? Ezekre a kérdésekre szeretnék válaszolni ebben a bejegyzésemben és a végén meg is osztanék egy konkrét gyakorlatot (DEAR MAN), ami segíthet elsajátítani a “szelíd önérvényesítést”, legyen szó munkahelyi problémáról vagy akár egy otthoni konfliktusról.

Amikor párkapcsolatokról van szó, a Gottman házaspár munkássága megkerülhetetlen, hosszú, akár több tíz éven átívelő kutatásokat folytattak párokkal, melyek rengeteg új információt és tudást adtak a kezünkbe, hogy tisztábban lássuk kapcsolataink működését. Ezen tudás egy kis szeletét szeretném, ma megosztani veletek, ami Gottman 4 apokalipszis lovasaként híresült el.

Elindult az új év, ilyenkor sokan teszünk fogadalmakat (pl.: le szokom a dohányzásról, többet fogok mozogni, egészségesebben táplálkozom, leadok pár kilót stb.). Egy kutatás szerint az újévi fogadalmak 23%-át már az első héten feladják, és ez a szám 49%-ra növekszik január végére. A fogadalmak kevesebb, mint 10%-át tartjuk csak véglegesen be, azaz 10 emberből 9 nem fogja elérni a kitűzött céljait. Emögött több ok is lehet (pl.: megszokásból teszünk fogadalmat, kezdeti akadályok, irreális elvárások, stb.), viszont ennek a bejegyzésnek nem ezek vizsgálata célja, hanem egy a japán üzleti életből származó filozófia, a Kaizen bemutatása, ami nem csak az újévi fogadalmak teljesítésének, hanem bármilyen változásnak kiváló segítője lehet.

A kronotípusunk hatással lehet az alvási szokásainkra, a napközbeni produktivitásunkra és egyes kutatások szerint magára a személyiségünkre is. De mi is az a kronotípus? Hogyan kapcsolódik a cirkadián ritmusunkhoz? Egyáltalán mi az a cirkadián ritmus? És nekem mi a kronotípusom és ez, hogyan tud segíteni a kiegyensúlyozottabb életvitelben? Ezekre és még jó pár másik kérdésre keresem a válaszokat ebben a bejegyzésemben.

A pihentető alvásunkat rengeteg apró kis praktikával és figyelmeséggel elő tudjuk segíteni. Ezek közül szeretnék veletek megosztani néhányat!

Ebben a bejegyzésben az emberi kapcsolatainkat befolyásoló elméleteknek egy újabb szeletét szeretném bemutatni, még pedig a kötődéselmélet formájában. A kötődési stílusunk magyarázatot adhat arra, hogy milyen minták és motivációk mentén vagyunk jelen a kapcsolatainkban, miért romlanak meg (vagy pont, hogy miért működnek jól) a kapcsolataink. Szó lesz az eredeti tanulmányról, a négy kötődési stílusról (biztonságos, elutasító/elkerülő, bizalmatlan/elkerülő és a szorongó/aggodalmaskodó) és a legvégén pár tippet is adok arról, hogyan tudunk a kötődési mintánkon dolgozni, hogy minél inkább biztonságosan kötődők lehessünk.

Egy rövid tanmese a mindannyiunkban élő két farkasról.

Az alvás egy megkerülhetetlen dolog az életünkben, mind alszunk, ki többet, ki kevesebbet, ki jobban, ki kevésbé, és mind álmodunk is (bár az álmok felidézésében jelentős eltérések mutatkoznak). Ebben a bejegyzésemben szeretném bemutatni az alvás fázisait, majd taglalni az álmok témakörét beleértve hogy mi is az álom, van-e értelme, hogyan értelmezhetem? Végül pedig megosztanék pár segítő kérdést és szempontot mellyel otthon is meg lehet próbálni álmot fejteni, majd egy konkrét példán keresztül is bemutatnám a folyamatot.

Közeledik Mindenszentek napja, így úgy gondoltam, hogy egy olyan témáról írnék, ami ezzel szorosan összekapcsolódik, és mégis nem az út végére, hanem az akkor felmerülő bölcsességekre koncentrál, amikből mind tanulhatunk és iránytűként használhatjuk a mindennapjainkban.

Mi is az a szeretetnyelv? Hogyan segíthet jobb és kiegyensúlyozottabb kapcsolatokat építeni? Nekem mi a szeretetnyelvem? Ezeket a kérdéseket szeretném körbejárni ebben a bejegyzésemben.

Egy kutatás szerint a népesség ~90%-a rendelkezik a kodependencia bizonyos jegyeivel. De mit is jelent pontosan a kodependencia (társfüggőség), és mit kezdhetünk vele?